Halloween valószínűleg a kelta kultúra Samhain újévi ünnepéből ered, melyet november 1-jén ünnepeltek. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjelen vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Britanniának Rómával való kapcsolata idején (ad: 43 után) két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római Feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma).
A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum).
A keresztény ünnepé nyilvánítás története nehezen fellelhető, több verzió is létezik :
Wikipedia : III. Gyögy pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. (a probléma az, hogy nem volt III.György Pápa a 800-as években)
History Channel : IV. Bonifác a 800-as években. (A probléma az, hogy a 800-as években csak VI. Bonifác Pápa volt 896-ban és mindössze 15 napig gyakorolta hatalmát)
Halloween.com : IV.Bonifác Pápa (608-615) május 13. napját a Holtak Napjának nyilvánította, majd III.Gergely Pápa (731-741) ezt a dátumot november 2.-ra módosította. 732-ben viszont a Szent Péter Bazilika egyik kápolnáját a Mindenszenteknek ajánlotta és a november első vasárnapját nevezte meg Mindenszentek Napjának. Ez később módosult november 1.-re (Számomra ez a leghihetőbb verzió)
Az előestét, október 31.-e éjszakáját pedig Vigilálja (virrasztja)
Írországban ez az éjszaka All Hallow’s Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints’ Day (All Hallow’s Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott
A Halloween az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én. A régi elv szerint, ha mi rémisztöbbek vagyunk mint a szellemek, akkor messze elkerülnek minket, így a kifestet arccal megóvjuk magunkat
A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Kezdetben tarlórépából készült, faszenes világítással, de az idők folyamán lassan átalakult. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern, carved pumpkin.
A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Miután Jack becsapta az ördögöt és lelke nem kerülhetett a pokolba, nyugodt szívvel halt meg, de hazugságai és hanyag életmódja miatt Szent Péter visszafordította a mennyország kapujából, így nem mehetett sehova. Lelke a földön ragadt. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.
Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!, szabadon fordítva: „Cukor vagy bot!” („Cukrot vagy csínyt!”) kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – az ezzel járó következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jól szórakoznak. Angolszász nyelvterületen baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet, a vendéglátóhelyek, kocsmák, pubok legtöbbje ilyenkor versenyeket hirdet és megjutalmazza a nyertest.
Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán. Az utóbbi években Magyarországon egyre több helyen ünneplik meg. Az iskolákban beöltöznek a gyerekek és cukrot osztanak az osztályokban. Több helyen partikat rendeznek; az udvart, a házat túlvilági hangulatúvá varázsolják, majd különféle jelmezekbe öltözve mulatoznak. Népszerű szórakozás ilyenkor az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát.
Kérem a segítségetek az ünnep katolicizálásának felderítésében. Mi is a valóság ebben a kérdésben…
A Római Katolikus és Evangélikus egyházak a következő dátumot és ünnepet tartják nyilván :
november 1 – Mindenszentek napja
november 2 – Halottak napja